MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK, 2020.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

+36-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

FRISSÍTVE: 2020. 01. 15. Folyamatosan bővül napra készen.   

 Tájékoztatás

FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

2020.

TARTALOM:

-1.) CSALÁDI adókedvezményre jogosultság (bővült 2015-től, 2015.01.19.)

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény)

1.) munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmények
2. ) részkedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén
3. ) rehabilitációs Start kártya
4. ) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása adótörvényben
5.) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatások (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulás külön-külön linken is
6.) piaci előnyben részesítés
7.) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkédvezmények
8. ) közfoglalkoztatási, és szociális intézményben foglalkoztatás támogatása
9. ) támogatás szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz 

10.) Összefoglalás

BŐVEBBEN személyre szólóan (mert minden eset minden szervezet más):

Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő +36-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. '; document.write(''); document.write(addy_text65596); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=92&Itemid=680

______________________________________________ 

bővült a köre 2015-től

A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik.

Az 2018-ban egy gyerekesek családi kedvezménye és a 3+ gyerekesek kedvezménye évek óta változatlan, a két gyereket nevelők családi adókedvezménye 2018-ban tovább nő: 15 000 Ft helyett már 17 500 Ft jár gyerekenként és havonta!
•    1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
•    2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt
•    3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.
•    1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta
•    2 gyermek esetén havonta 17 500 forint gyermekenként és havonta
•    3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50/50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. 

Bővebben itt 11) pont: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674

 
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. .
A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

_______________________________________________________________________

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
 
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,

2015-ben 105000Ft 5%-a: 5250Ft.   

2016. évben 111.000Ft 5%-a: 5550Ft/hó,

2017. évben 127.500Ft 5%-a: 6.375Ft/hó,

2018. évben 138.000Ft 5%-a: 6.900Ft.

2019-ben 149.000Ft, 5%-a= 7.450Ft/hó.

2020-ban 161.000Ft, 5%-a=8.050Ft.

A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.  
Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
 
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
 
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
 
Kedvezmény igénybevétele  
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
 
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
 
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.  
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja) 2003. évi XCII.tv.

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.

_____________________________________________________________________

itt olvasható: 

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=92&Itemid=680

valamint itt olvasható bővebben: 

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=100&Itemid=687

__________________________________________________________________


2019. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után kizárólag a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-ában szabályozott kedvezmény érvényesíthető az alábbiak szerint.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe

- a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
- az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,
- a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, illetve a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személy az

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 17,5 százalékos mértékkel megállapított összeggel.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.
A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

2019. január 1-jétől hatályát veszti a 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezete, melynek 462/A. §-a rendelkezik a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményről.
Hatályát veszti továbbá a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 16/A-16/B. §-a is, amely alapján a munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló munkaviszonyra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe.
Hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

_________________________________________________________________________________



Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
•    a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
•    a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt bérköltség támogatása
A projektbe vont rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatás maximális intenzitása 100%, a munkáltató által kifizetett bruttó bér, valamint az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség-támogatás további feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen. 

Napi munkaóra

Heti munkaóra

Támogatás ideje maximum

Havi bruttó bér maximum

Kifizethető támogatási összeg összesen

4 óra

20 óra

7 hónap

100 000 Ft

700000 Ft

6 óra

30 óra

5 hónap

150 000 Ft

750 000 Ft

8 óra

40 óra

4 hónap

200 000 Ft

800 000 Ft

A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.

Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 

____________________________________________________________


Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

_________________________________________________________________________


Törvény írja el a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A kedvezmény jogosultsági alapja

A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.

A kedvezmény mértéke

A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.

A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.

Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek munkavállalóik után.

2017. január 1-jei kezdettel 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulás adó, és ehhez kacsolódóan változott a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény mértéke is. Korábbi cikksorozatunkban már felhívtuk a figyelmet a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető néhány kedvezményre.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények jogosultsági alapja

Az összes adókedvezményt minden esetben az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető veheti igénybe a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő adóból, havonta, munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként.  

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények mértéke

A munkáltató az összes adókedvezményt a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér után, de legfeljebb 100.000 Ft (kutatóhely esetén 500.000 Ft) összeghatárig veheti igénybe. Az egyes jogosultságok szerint különböző kedvezmény-mértékek kerültek megállapításra.

Ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapjának havi 100.000 Ft-os (kutatók esetén 500.000 Ft-os) felső határát időarányosan, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Részmunkaidősnek az a foglalkoztatás minősül, melynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Az adókedvezmények más – szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – kedvezménnyel nem vonhatók össze(kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt).

Hivatkozás: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról


_________________________________________________________________________________



A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

Rehabilitációs gazdasági szakértőként

FŐ PROFILOM: felülvizsgálati -, ellátások közigazgatási-, peres eljárásai, foglalkozási rehabilitáció, ezek jogorvoslata, munka, -Tbjog, esélyegyenlőség.

Budapesti vagyok, ám országosan-. határon kívülről is megkereshetnek, elektronikusan (email joganyagok átküldése), vagy mobilomon visszahívom készséggel, ill. skype, whatsapp.

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában hiteles, megbízható szakmai támogatást nyújtani.

A megfelelő jogi ismeretek hiánya komoly anyagi veszteséggel, hátrányos következménnyel járhat.

MUNKAVÁLLALÓKNAK, ELLÁTÁSBAN részesülőknek vagy annak igénylésére ill.felülvizsgálatra kényszerülőknek:

TÁMOGATÓ KÖZÉRTHETŐ REHABILITÁCIÓS SZAKÉRTŐI TANÁCSADÁST - mit tehet, mi mit jelent, mik az alternatívák, őszintén esélyek, mit kell tenni a legjobb esély érdekében,... - a tényállás feltérképezését követően 5 perc alatt DÍJMENTESEN (konzultáció);

kérésre fellebbezésben, kereseti kérelem okiratszerkesztésében, az ügy koordinálásában, felkészítem sorstársként és szakértőként megfizethető áron - joganyag terjedelmétől függően 5.000-25.000Ft - számla ellenében KORREKT szakértői támogatással.

Magabiztossággal és rutinnak kezelem a jogszabályi helyzeteket, fontosnak tartom, hogy a hozzám fordulók választ kaphassak kérdéseikre és a teljeskörű információk alapján hozhassák meg döntéseiket.

Évtizedes gyakorlattal, átfogó ismeretekkel, végzettséggel, képzettséggel rendelkezem a témában, orvos-továbbképzéseken, a szakértők képzésében a Károly Róbert Főiskolán is meghívott előadó voltam.

MUNKÁLTATÓKNAK 5 perc alatt egy - egy alkalommal díjmentesen szakterületemen - megv.munkak.személyek és egyéb dolgozói kedvezmények, támogatások, foglalkozási rehabilitáció, munkafeltételek, munkakörülmények jogszabályi feltételek - szakértői tájékoztatást nyújtok, de alapvetően számukra nem díjmentes a szolgáltatás, hanem megfizethető a forintosítható érték a speciális komplex szaktudás, innovatív, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja. 

Lényeges számmra, hogy ügyfeleim elégedettek legyenek: mit írnak tevékenységemről: 

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid=472 

Szakmai honlapomon információt kap szakterületeimről.

Bízom benne, Önt is hamarosan ügyfeleim körében üdvözölhetem!